<<< vissza

Félszilván

Magasság:

nő 160-180cm, férfi 180-210cm

Szemszín:

leginkább kék, lila, arany, ezüst

Hajszín:

fekete vagy szőke

Bőrszín:

fehér, kreolos vagy kékeslilás

Maximális életkor:

nagyjából 120

Hitvilág jelenleg:

többnyire Lessandre

Általuk kedvelt fajok:

ember, szilván

Számukra semleges fajok:

elf, ork, nimfa, cherub, törp, goblin, rakassa

Kevésbé kedvelt fajok:

Lehetséges utód:

+ember=félszilván**, +szilván=félszilván**, +félszilván=félszilván**
**- ritka a sikeres fogantatás

Állapotosság időtartama:

9 hónap

A hitvilág természetesen csak az általános hitvilág, ezen kívül másban is hihetnek, de a többségük leginkább ebben hisz. A felsorolt fajok közül pedig lehet, hogy a te karaktered teljesen más fajokat kedvel vagy nem kedvel, ez csak az átlag, a leginkább megszokott tőlük.

A félszilvánok esetében nincs domináns vér, mint a félelfek (ahol az emberi vér) vagy a félorkok (ahol az ork vér) esetében. Lehet a félvér szinte teljesen emberi, vagy szinte teljesen szilván is, és a kettő között nagyjából bármilyen küllemű. Talán szarvai vannak, de emberi lábai. Talán szilván patái vannak, ám emberi szí­nű, halovány bőre, és nincs szarva. Lehet, hogy hegyes a füle, és kékes a bőre, ám egyébként teljesen úgy néz ki, akár egy közönséges ember. A legkülönfélébb keveredéseket ez a két faj alkotja, annyi szent. Sosem láttak még két egyforma félszilvánt!

Társadalom:

Életük nehézkesebb a teljes vérű szimelekénél, ám jóval könnyedebb már, mint néhány generációval ezelőtt volt még. Nemesi családokban mindenképpen hátulra szorulnak a rangsorban, ám ha szerencséjük van, még ott is kiharcolhatnak maguknak egészen jó helyeket. Régen például elképzelni sem lehetett, hogy egy félvér lovagként szolgáljon, de manapság már nem csak a belárok között lehetnek harcosok.

Sok félvér még kitűnőbb is lehet saját szakmájában, mint egy teljes vérű szimel, hiszen két nép gyermekeként több tapasztalattal és tudással is rendelkezhet már fiatalon a világról. S tehát ha egy félvér nem fattyú, hanem házasságban született, még fényes jövő is várhat rá szakmájában!

Öregedés:

Egyedenként változó, de nagy általánosságban valahol a szilván és az emberi ütem közt öregednek.

Házasság:

Nincsenek saját szokásaik, attól függ hol nevelkedtek.

Hit:

Hitüket tekintve a félvérek általában abban a hitrendszerben hisznek, melyben szüleik is hittek, amilyen szellemben nevelték őket.
(A hitek leí­rását itt találhatod: Hitvilág)

Mágia:

A félszilvánokból az embereknél valamivel jobb, de a szilvánoknál valamivel kevésbé tehetséges varázslók válhatnak.

Érdekességek:

-

Ajánlott Kasztok:

bármilyen kaszt, kivéve nemes

Faji bónuszok:

Attól függ, milyen külsőt örököltek felmenőiktől (Lásd szilvánoknál: szarv, farok, láb). Valamint jól elboldogulhatnak az erdőkben.

Faji hátrányok:

Attól függ, milyen külsőt örököltek felmenőiktől (Lásd szilvánoknál: szarv, farok, láb). Valamint kevésbé kedvelhetik a nagyvárosokat.

Faj maximum elérhető tulajdonságai:

Tulajdonság	Érték
Erő:	Rendkí­vüli (11)
Fizikum:	Rendkí­vüli (11)
Ügyesség:	Rendkí­vüli (11)
Agilitás:	Rendkí­vüli (11)
Gyorsaság:	Heroikus (12)
Intuíció:	Kivételes (10)
Intelligencia:	Kivételes (10)
Akaraterő:	Heroikus (12)
Karizma:	Rendkí­vüli (11)

Ismert Történelmük:

A félvérek élete régen, több száz évvel ezelőtt sokkal nehezebb volt, mint manapság. Ugyanúgy bántak velük az emberi társadalomban, mint manapság a fattyakkal. Kinézték őket a kocsmákból, alja munkát tudtak csak végezni, és nagyjából születésüktől fogva eldöntetett a sorsuk. Legfőképpen talán a félorkoké, hiszen elképzelni sem tudták, hogyan lehet bárminemű szerelmi kapcsolat egy ember és egy ork között.

ím jött egy szószóló, Delroni Herthyssa, egy félszilván leány, kit miután megbecstelení­tettek az őt szolgaszámba sem néző férfiak, életét kockáztatva kiállt a nép elé, és elmondta borzalmas tapasztalatait, s arra buzdí­totta őket, hogy változtassák meg a félvérek sorsát.
Eleinte semmibe vették szavait, majd az egyre több követőjét tekintve fogdába zárták, ahol megismerkedett a félork származású, jóképű, Böhömvári Broggal. Az í­rások szerint azonnali volt a szerelem. Szabadulásuk után együtt kezdtek el harcolni a félvérek jogaiért, s időközben megszületett Herthyssa becstelenségből fogant gyermeke, Lassrel.
Herthyssa feleségül ment Broghoz, és együtt elérték, hogy a király szí­ne elé járulhassanak, ahol az akkori uralkodó, Yoren Ithrall tanácsosaival bölcsen belátta a régi borzalmak jóvátételének szükségességét.

így végül hosszú út, és egy kisebb Delroni lázadás után Yoren király rendeletbe adta, hogy a félvéreknek attól a naptól fogva ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint minden más teljes vérű szimelnek, amennyiben az a bizonyos félvér nem fattyú, hanem Lessandre fényében – azaz törvényes házasságban – született, s ezzel engedélyezte is a más fajúak házasságát, melyet tulajdonképpen Lessandre Nővérei már jó ideje tanácsoltak újabb és újabb királyoknak.
Delront és a Középvidéket meghódí­tva Herthyssa és Brog, fiukkal, Lassrellel északra ment, hogy a király nevében az akkori raun helytartóval is szót váltsanak. (Délre az akkor már saját követeivel rendelkező Gordal Kran ment, ki Delronban Herthyssa és Brog jobb keze lett a harcban.) Északon aztán hosszas tárgyalásokat lefolytatva a helytartóval, s a raunori népet feltüzelve sikeresen győzelmet aratva telepedtek le, s az í­rások szerint ott élték le egész életüket. Fiuk, a félszilván Lassrel felnőtt férfiként északnak keleti ormaihoz utazott, ahol egy varázslatos, szirtes vidéket meglátva letelepedett, elhatározva, hogy ott épí­ti meg a Három Birodalom első félvér fővárosát, anyja, s nevelő atyja nyomdokaiba lépve.

Lassan meg is épült a kis falucska, mely a halászatból fenntartva magát, egyre mindjobban kiépülve a kezdetleges Herthas (anyja neve után) név után Halvárosként hí­resült el, s végül ez a név ragadt rajta. S habár Lassrel a félvérek városának szánta, a ma ismert kalózváros lett belőle, tele tolvajjal és banditával, na meg kalózokkal. Habár annyit bizonyosan elért az ifjú… hogy minden fattyúnak és félvérnek helye van ott!

Ma ennek hála tehát a félvérek elfogadottak a társadalomban, amennyiben persze házasságból fogantak, s nem fattyak. ím fattyú létüket amúgy is jelezné vezetéknevük, mely annak a vidéknek, városnak vagy falunak a neve, ahol születtek. Persze még manapság is sok félvér egyben fattyú is, hiszen például az emberi nemesi házak nem szoktak – legalábbis fehér holló ritkaságszámba menően – összeházasí­tani gyermekeiket másfajúakkal, hisz a nemesi házaknál a legfontosabb az utódnemzés, s ez a félvérek körében már jóval körülményesebb egy idő után.

<<< vissza