<<< vissza

Félork

Magasság:

nő 160-190cm, férfi 180-200cm

Szemszín:

barna vagy sárga, ritkán zöld

Hajszín:

fekete vagy barna

Bőrszín:

zöldes vagy barnás árnyalatú

Maximális életkor:

nagyjából 80

Hitvilág jelenleg:

többnyire Lessandre

Általuk kedvelt fajok:

ember, ork

Számukra semleges fajok:

elf, szilván, nimfa, cherub, törp, goblin, rakassa

Kevésbé kedvelt fajok:

Lehetséges utód:

+ember=félork**, +ork=félork**, +félork=félork**
**- ritka a sikeres fogantatás

Állapotosság időtartama:

9 hónap

A hitvilág természetesen csak az általános hitvilág, ezen kívül másban is hihetnek, de a többségük leginkább ebben hisz. A felsorolt fajok közül pedig lehet, hogy a te karaktered teljesen más fajokat kedvel vagy nem kedvel, ez csak az átlag, a leginkább megszokott tőlük.

A félorkok nagytermetűek, zömökek és erőteljes külleműek, ork felmenőikhez hasonlóan. Bőrük többnyire emberi színű, ám lehet, hogy sötétebb barnább, vagy zöldes árnyalatú. Kisebb agyarak is előfordulhatnak szájukban, de közel sem akkorák, mint ork szülőjüknek, fülük pedig lehet hegyesebb. Körmük már inkább köröm, mint karom, de még mindig erős lehet a szaru réteg, és fekete árnyalatú. Ízlésüket tekintve pedig az erős ork vérnek hála sokuk kedveli a nyers húst, és el is bírja a gyomruk, ha keveset fogyasztanak belőle.

Társadalom:

Életük nehézkesebb a teljes vérű szimelekénél, ám jóval könnyedebb már, mint néhány generációval ezelőtt volt még. Nemesi családokban mindenképpen hátulra szorulnak a rangsorban, ám ha szerencséjük van, még ott is kiharcolhatnak maguknak egészen jó helyeket. Régen például elképzelni sem lehetett, hogy egy félvér lovagként szolgáljon, de manapság már nem csak a belárok között lehetnek harcosok.

Sok félvér még kitűnőbb is lehet saját szakmájában, mint egy teljes vérű szimel, hiszen két nép gyermekeként több tapasztalattal és tudással is rendelkezhet már fiatalon a világról. S tehát ha egy félvér nem fattyú, hanem házasságban született, még fényes jövő is várhat rá szakmájában!

Öregedés:

Egyedenként változó, de valahol az ork és az emberi ütem között öregednek.

Házasság:

Nincsenek saját szokásaik, attól függ, hol nevelkedtek.

Hit:

Hitüket tekintve a félvérek általában abban a hitrendszerben hisznek, melyben szüleik is hittek, amilyen szellemben nevelték őket.
(A hitek leírását itt találhatod: Hitvilág)

Mágia:

Mágikus képességük nagyjából az emberek szintjén van, de általában kevésbé érdekli őket az ilyesmi.

Érdekességek:

-

Ajánlott Kasztok:

bármilyen kaszt, kivéve nemes

Faji bónuszok:

Valamivel jobban bírják a hideget és meleget a többi fajnál, és gyomruk elbírja a frissebb nyers húst is.

Faji hátrányok:

Valamivel rosszabbul bírják az éhséget és szomjúságot a többi fajnál, jobban érzik a töményebb, teltebb, erősebb ízeket.

Faj maximum elérhető tulajdonságai:

Tulajdonság	Érték
Erő:	Heroikus (12)
Fizikum:	Epikus (13)
Ügyesség:	Rendkívüli (11)
Agilitás:	Rendkívüli (11)
Gyorsaság:	Rendkívüli (11)
Intuíció:	Kivételes (10)
Intelligencia:	Kitűnő (9)
Akaraterő:	Heroikus (12)
Karizma:	Kivételes (10)

Ismert Történelmük:

A félvérek élete régen, több száz évvel ezelőtt sokkal nehezebb volt, mint manapság. Ugyanúgy bántak velük az emberi társadalomban, mint manapság a fattyakkal. Kinézték őket a kocsmákból, alja munkát tudtak csak végezni, és nagyjából születésüktől fogva eldöntetett a sorsuk. Legfőképpen talán a félorkoké, hiszen elképzelni sem tudták, hogyan lehet bárminemű szerelmi kapcsolat egy ember és egy ork között.

Ám jött egy szószóló, Delroni Herthyssa, egy félszilván leány, kit miután megbecstelenítettek az őt szolgaszámba sem néző férfiak, életét kockáztatva kiállt a nép elé, és elmondta borzalmas tapasztalatait, s arra buzdította őket, hogy változtassák meg a félvérek sorsát.
Eleinte semmibe vették szavait, majd az egyre több követőjét tekintve fogdába zárták, ahol megismerkedett a félork származású, jóképű, Böhömvári Broggal. Az írások szerint azonnali volt a szerelem. Szabadulásuk után együtt kezdtek el harcolni a félvérek jogaiért, s időközben megszületett Herthyssa becstelenségből fogant gyermeke, Lassrel.
Herthyssa feleségül ment Broghoz, és együtt elérték, hogy a király színe elé járulhassanak, ahol az akkori uralkodó, Yoren Ithrall tanácsosaival bölcsen belátta a régi borzalmak jóvátételének szükségességét.

Így végül hosszú út, és egy kisebb Delroni lázadás után Yoren király rendeletbe adta, hogy a félvéreknek attól a naptól fogva ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint minden más teljes vérű szimelnek, amennyiben az a bizonyos félvér nem fattyú, hanem Lessandre fényében – azaz törvényes házasságban – született, s ezzel engedélyezte is a más fajúak házasságát, melyet tulajdonképpen Lessandre Nővérei már jó ideje tanácsoltak újabb és újabb királyoknak.
Delront és a Középvidéket meghódítva Herthyssa és Brog, fiukkal, Lassrellel északra ment, hogy a király nevében az akkori raun helytartóval is szót váltsanak. (Délre az akkor már saját követeivel rendelkező Gordal Kran ment, ki Delronban Herthyssa és Brog jobb keze lett a harcban.) Északon aztán hosszas tárgyalásokat lefolytatva a helytartóval, s a raunori népet feltüzelve sikeresen győzelmet aratva telepedtek le, s az írások szerint ott élték le egész életüket. Fiuk, a félszilván Lassrel felnőtt férfiként északnak keleti ormaihoz utazott, ahol egy varázslatos, szirtes vidéket meglátva letelepedett, elhatározva, hogy ott építi meg a Három Birodalom első félvér fővárosát, anyja, s nevelő atyja nyomdokaiba lépve.

Lassan meg is épült a kis falucska, mely a halászatból fenntartva magát, egyre mindjobban kiépülve a kezdetleges Herthas (anyja neve után) név után Halvárosként híresült el, s végül ez a név ragadt rajta. S habár Lassrel a félvérek városának szánta, a ma ismert kalózváros lett belőle, tele tolvajjal és banditával, na meg kalózokkal. Habár annyit bizonyosan elért az ifjú… hogy minden fattyúnak és félvérnek helye van ott!

Ma ennek hála tehát a félvérek elfogadottak a társadalomban, amennyiben persze házasságból fogantak, s nem fattyak. Ám fattyú létüket amúgy is jelezné vezetéknevük, mely annak a vidéknek, városnak vagy falunak a neve, ahol születtek. Persze még manapság is sok félvér egyben fattyú is, hiszen például az emberi nemesi házak nem szoktak – legalábbis fehér holló ritkaságszámba menően – összeházasítani gyermekeiket másfajúakkal, hisz a nemesi házaknál a legfontosabb az utódnemzés, s ez a félvérek körében már jóval körülményesebb egy idő után.

<<< vissza